Etch and rinse technikák wet és dry bondinggal kombinálva

Mit is jelent ez? A savazásos technika az egyik leggyakoribb technika a mindennapos fogászati beavatkozások során. Sőt mondhatjuk, hogy a 4. generációs adhezívekkel kombinált 3 lépéses rendszerek a mai napig a legmegbízhatóbbak és a leginkább idő és technika érzékenyek. A zománc és dentin 2 lépéses, eltérő időtartamú savazását - TOTAL ETCH (először zománcra 15-20 sec, majd a dentinre is max 15 sec, felvisszük a savat) követi a lemosás, majd a szárítási lépés, ami végül a különbséget eredményezi a nedves és a száraz bondozás között. Az alkalmazott adhezív, vagy primer oldószere nagy mértékben meghatározza melyik lesz a megfelelő választás. Legegyszerűbben azt mondhatjuk, ha aceton és víz az oldószer a wet bonding, ha etanol, és víz, akkor a dry bonding a kedvezőbb. De összességében mindig biztosítanunk kell a dentin exponált kollagénhálózatának a megfelelő nedvességtartalmát. Wet bonding esetén a dentint nem szárítjuk le teljesen, esetleg a vizet csak leitatjuk, vagy visszanedvesítünk, ezzel megelőzve a szabaddá vált kollagén rostok nagy mértékű összecsapzódását. A dry bonding esetén szárítunk, azonban a dentin túlszárítása ebben az esetben is kedvezőtlen. Ezt követően alkalmazzuk a primert, majd a bondot, (vagy más néven adhezívet) a 2 üveges rendszerek esetén, illetve az 1 üveges rendszerek esetén a bondot/adhezívet (5. generáció).
Self-etch
Önsavazó rendszerek esetén savat (elvileg nem, gyakorlatban azonban igen lásd később) nem alkalmazunk, az adhezív speciális savas karakterű funkcionális molekulái felelősek a savazásos és bondozásos lépésért egyaránt. Ezeket 2 (6. generáció), vagy 1 (7. generáció) rétegben alkalmazzuk. Ebből következik, hogy ezen adhezívek összetétele rendkívül komplex és igen változatos, mely igen eltérő eredményességgel is társul. Alkalmazásuk aktív bedörzsöléssel történik, amit az oldószer elpárologtatása követ.
Külön kell majd kitérnünk a szelektív savazás jelentőségére.